Tsi ní:ioht tsi á:iontste’ kí:ken ka’nikonhraientáhtshera

Global and Canadian Defenders for Human Rights teioténion tsi niioiánere tsi nihonnohnhétie ne ón:kwe tánon’ roti’nikonhrá:reks ne ronterihwaiénhstha.  Né: kwah ioteríhonte ne Speak Truth to Power Canada ne sénha é:so ahonaterièn:tarake’ tsi rontewiénhstha ronateríhonte ahatirihwahní:rate’ ne onkwe raotiianerénhsera (human rights) tsi nihontiérha nihonnóhnhes.

Enhsetshén:ri’ kén:tho ne kí:ken ka’nikonhraientáhtshera ne Equitable Education for All:

• Tehotíhthare ne Tim Thompson tánon’ wathró:ris tsi niiawén:’en nihróhnhes.
• Tsi nahò:ten enhonteterì:waienhste’ né: ne tekontátenonhkwe ne kí:ken ka’nikonhraientáhtshera: kwah né: ne First Nations Education Koráhne nonkwá:ti, Shannen’s Dream, tánon’ enhonate’shennaién:ta’ne’ ne ronteweiénhstha ahóntken’se’ tsi ní:kon Onkwehón:we orihwa’shón:’a ká:ien tsi ionterihwaienhstáhkwa.
• Áhsen ní:kon community defender profiles ká:ien ne aiakwakó:wanahte’ ne ka’nikonhraientáhtshera tánon’ ahotihretsá:ron’ ronteweiénhstha ahshakotiia’tatshén:ri’ ónhka ne sha’tehotirihò:tens ne aontahatíhnhe’ ne ón:kwe raotiianerénhsera (human rights).

Akarihwahní:rate’ ne ka’nikonhraientáhtshera ne Equitable Education for All, ó:ni enhsetshén:ri:

• Tekarihwakháhsion ne kaianerénhsera ionstáhkwa (legal insruments) né: ne teká:neren ne Equitable Education for All aorihwà:ke.
• Ionteweienhstáhkwa ne teká:neren ne Moments in Time né: ne wathró:ris kátke shés ne sénha wa’oiánere’ne’ tókani sénha iah teioianeré:’on ne ón:we raotiianerénhsera (human rights) ne Korahró:non raonanonhtonniónhtshera nitiawé:non.

Enwá:ton’ thikawenní:io ka’niká:ien ionteweienhstáhkwa enhserá:ko’ áhsatste’.

Iakhihretsá:rens tsi shakotirihonnién:nis á:hontste’ ne 100 Years of Loss Teaching Toolkit ahotiié:nawa’se’ ahshakotirihónnien’ ne Residential School aoriwà:ke ne Koráhne. Enwá:ton’ aiakoién:ta’ne’ ne kí:ken ne tekawén:nake’ kahiatónnion ne Legacy of Hope Foundation tehotirihstohrará:kon. Ionkwaiéhston ne iontenhni’tahsetáhkwa ne 100 Years of Loss ne ionteweienhstáhkwa I nón:we.

Tsi nahò:ten iakwéhre aiakhi’nikonhraientáhsten’

Tsi nikarì:wes enhonteweiénhste’, ronteweiénhstha:

• enhatiweientéhta’ne’ tsi niiawén:’en ne Onkwahón:we education ne Koráhne.
• enhatirihwaienteríhake’ tsi niwanonhtonnionhtsherò:tens ne enhotiié:nawa’se’ tahatité:ni’ ne Onkwehón:we (First Nations, Metis, Inuit) education.
• enhotiién:take’ ne iontstáhkwa ahotiié:nawa’se’ ahshakotirihwáia’khse’ ne Onkwehón:we (First Nation, Métis, tánon’ Inuit).

Tsi nahó:ten sénha enhatiweientéhake’

Nó:nen tenhontóhetste’, sénha enhatiweientéhake’ ne kí:ken:

• Ioiánere tahatihtharénnion’ 
• Ahatirihwí:sake’, ahatirihwahserón:ni’ tánon’ ahoti’nikonhraién:ta’ne’ ne orihwa’shón:’a
• Ahatirihwatshén:ri
• Ióianere ahatiwenníneken’ne’ tsi nahò:ten rotirihwatshénrion
• Ahatirihwakwénnienhste’ ne ó:ia niwanonhtonnionhtsherò:tens.
• Tsik nahò:ten ahatíhsa’ tánon’ ahshana’tón:hahse’ ne ó:ia ronteweiénhstha
• Tsi ní:ioht tsi ahatirihwáia’ke’

Kaia'takwe'ní:io Karihwanontha'shón:'a

1. Oh nontié:ren iah né: shá:kat tehonate’shén:naien ne akwé:kon ronteweiénhstha ahontéweienhste’?
2. Ónhka aienèn:ri’ne’ tahatité:ni’ ne Onkwehón:we education?
3. Oh nontié:ren tsi iorihowá:nen aiakote’shennaién:take’ aiontéweienhste’ tsi niiakorihò:tens, tsi niiakokarò:tens, tánon’ tsi niiewennò:ten?

Tsi nahò:ten shakotirihonniennì:re

Kaiéhston ne orihwa’shón:’a né: ne tekontátenonhkwe ne ón:we raotiiaerénhsera (human rights). Nia’teiorì:wake’ enhatiweientéhta’ne’ ne tenkontenrónhake’ ne Language, Social Sciences, Aboriginal Studies, Health, tánon’ Art tánon’ ó:ni Heath and Wellness, Citizenship, Law, tánon’ Technology.

Iontstahkwa'shón:'a

Ta’ nón:wa teniotonhontsohónhake’ á:iontste’ ne tká:ra’s o’neróhkwa, a’are’kó:wa, waterihwateweién:tons, tánon’/tókani’ teió:ia’ks (dvd tókani karonwarà:ke) ahotiié:nawa’se’ ne ronteweiénhstha rononhá:k tókani skátne ahatiwenníneken’ne’; né: entewanónhton’ ka’ niká:ien ionteweienhstáhkwa aierá:ko. Ta’ nón:wa ó:nen’k tsi aiekária’ke’ ne tóhkara ní:kon teió:ia’ks aionterò:roke’.

Kaianerénhsera iontstáhkwa

Speak Truth to Power Canada wathró:ris ne kaianerénhsera iontstáhkwa né: ne tekontátenonhkwe ne tékeni nawén:re ní:kon ionteweiénhstáhkwa (lesson plans). Tóhkara articles tánon’ sections né: ne kahiá:ton kahiatonhserá:kon ne kí:ken kaianerénhsera iontstáhkwa kén:tho eniontstén:ri aiakoié:nawa’se’ aierihwí:sake’.